Jószerencse vagy balszerencse (kínai tanmese)

,,Élt valaha egy szegény ember. Volt neki egy fia és egy lova. Egy napon eltűnt a szegény földműves lova. A szomszédai sopánkodva mondták neki: "Micsoda balszerencse, hogy megszökött a lovad!" Az öreg földműves így válaszolt: "Ki tudja, hogy ez jószerencse vagy balszerencse." A szomszédok azonnal rávágták: "Csakis balszerencse lehet!" Egy hét múlva visszatért a földműves lova és húsz vadló követte őt. Jöttek a szomszédai, hogy együtt örüljenek vele: "Micsoda szerencse, hogy visszajött a lovad, és még húsz másik lovat is hozott!"Az öreg erre azt válaszolta: "Ki tudja, hogy ez jószerencse vagy balszerencse!". Eltelt egy nap. A földműves fia az egyik vadlovon lovagolt, a ló felbukott, és a fiú eltörte a lábát. Jöttek a szomszédok és így sopánkodtak: "Micsoda balszerencse!" A földműves erre azt mondta: "Ki tudja, hogy ez jószerencse vagy balszerencse!" Néhány szomszéd mérgesen így szólt: "Hát persze, hogy balszerencse, te buta öreg bolond!" Eltelt egy hét, és egy hadsereg vonult át a városon. Az összes egészséges, fiatal férfit besorozták, hogy távoli országokban csatázzanak. A földműves fiát, mivel eltört a lába, hátrahagyták. A szomszédok ünnepelve mondták: "Mekkora szerencse, hogy a fiad hátramaradt!"A földműves így válaszolt:"Ki tudja..."